Az, hogy Nyergesújfalun szükség van új, nagy élelmiszer jellegű vegyes üzletre, sohasem volt kérdés. Mindenkinek fontos, különösen ebben az időszakban, hogy helyben vásároljon, amit csak lehet.
Az infláció miatt egyre jobban érezzük pénztárcánkon, van-e árakat csökkentő konkurencia és a benzinár miatt sem mindegy, mennyit utazunk. Az ár-érzékenyebb emberek számára és azoknak, akik nem rendelkeznek gépjárművel, pedig hatványozottan fontos volna egy új kereskedelmi egység.
A sok-sok éves próbálkozás új lánc behívására tavaly úgy tűnt, eredménnyel jár. Hosszan tárgyaltunk a letelepedni kívánó céggel, építési engedély iránti kérelmét azonban elutasították, fellebbezni nem lehet. Nem egyedi eset, sőt ez a gyakoribb: nagyobb arányban történik elutasítás az ún. Plázastop-törvény következtében, mint jóváhagyás (Építési törvény IV/A fejezete + Étv. végrehajtási rendelete a vonatkozó jogszabályok). Még ma is sokan csodálkoznak, amikor ezt a szabályt említjük, pedig közel tíz éves. Lényege, hogy (jelenleg) 400 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi ingatlanoknál az építés, az átalakítás, de már minden nem építési engedély-köteles változtatás, azaz a kész kereskedelmi épület felújítása is szakhatósági jóváhagyáshoz kötött. Az engedélyezési eljárásban a hatáskör címzettje a Hajdú-Bihar Vármegyei főispán (szakhatósági hozzájárulást ez a kormányhivatal adja ki) és az ún. „plázabizottság” is véleményezi a tervet. A kormányhivatal által kiadott elutasító nyilatkozatot ismerjük, nem értünk egyet tartalmával, indokaival, de nem hivatalunk a címzettje, hanem a kérelmező. Mivel a 12 oldalas dokumentum nyilatkozat, nem határozat, így jogilag nem tisztázott, nyilvános-e.
Röviden: a kormányhivatal településképi szempontból megfelelőnek találta a terveket, azonban a közreműködő Bizottság – tagjai változnak, nem állandó grémium – szerint jelentős lesz a lokális környezetterhelés. Hőszivattyús az épület és nem különbözik a többitől, de valamiért nem tartja az elbíráló a fenntartható fejlődés követelményeihez illeszthetőnek. Elektromos töltőt építenének. Az építkezés nem zöldmezős beruházás lenne, nincs természetvédelmi védettség a területen, és az, hogy az állandó lakosság számát vizsgálja, aligha érthető egy fejlődő gazdaságú, tehát ideiglenes lakosságot vonzó településen. (Ezt a tényt csatolt kérelmünkben leírtuk.) A tömegközlekedés és új kerékpárút is érinti a területet, emellett új járdaszakaszok is épülnének.
A helyszínről: kiválasztása a kereskedelmi szereplő nélkül nem megy, hiába gondol az önkormányzat jónak egy területet, ha a cég nem tartja megfelelőnek. Köztudomású, hogy a SPAR melletti terület is kereskedelmi lánc tulajdonában van. Az eterniti városrész füves területét sokszor felajánlottuk, nem élnek vele a beruházók. Céljuk, hogy a lehető legtöbb vásárló érjék el, tehát központi legyen a hely. Így esett a cég választása a bajóti út melletti (Munkácsy liget és Borostyán utca közötti) telekre, az új lakóterület alatt, amit út és növényzet választana el a lakóterülettől és valóban a legjobb helyszínnek tűnik a városban.
A sokszor emlegetett és kívánt táti ALDI nem ezzel az engedélyezési eljárással indult: egy olyan épületbe költözött, ami korábban is kereskedelmi funkcióval bírt. Ráadásul akkoriban még a fenti szakhatósági nyilatkozat nélkül lehetett felújítani, újraindítani. Nálunk nincs ilyen, 1000-2000 négyzetméteres épület, „lakva” sem. Nincs ehhez méretezett parkoló. Építeni se tudunk, nem csak a milliárdos költség miatt kizárt: kereskedelmi célra nem tud önkormányzat engedélyt kérni, ha van épület, akkor is kétséges, indulhat-e a bolt.
Józan ésszel belátható, hogy kellettek a munkahelyet, városi működést biztosító gyárak, hiszen minden társadalomnak és normális esetben minden családnak a munka az egyik fő alapja; viszont legalább ennyire kellenek az életminőséget javító, az itt élő, dolgozó, környéken élő emberek mindennapjait megkönnyítő, a fenntarthatósághoz az ipari üzemeknél sokkal inkább alkalmazkodó kereskedelmi egységek is, ahol utazás nélkül, ugyanannyiért tudunk vásárolni, mint mások, más településen. (A TESCO bezárásával kapcsolatban továbbra is él egy legenda: sehol sem működik önkormányzati tulajdonban (épületben), amint más üzletek sem. Tehát nem mi adtuk el. Továbbá: Aldi, LIDL sohasem volt TESCO-ban.)
Tovább tárgyalunk, próbálkozunk. Mivel ez közérdek, sikertelenség esetén a képviselő-testület tagjai részéről a demokratikus vélemény-nyilvánítás gondolata is. Amennyiben ehhez kell folyamodnunk, aláírásukért megkeressük az itt élőket.
Mihelik Magdolna