Látnivalók

DUNAPART

A Duna térsége Európa második legnagyobb vízgyűjtője, a folyó 10 országon, 4 fővároson folyik keresztül, a benne folyó víz még további 9 államból származik, és ezzel 19 országot és 81 millió kulturális, nyelvi és történelmi szempontból is sokszínű embert kapcsol össze. A Nemzetközi Duna Napon (június 29.) számos helyen ünneplik Európa nagy folyóját a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig, célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a mintegy 81 millió embernek otthont adó Duna vízgyűjtőre, annak megóvására és fenntartható fejlesztésére.
Nyergesújfalu neve összeforr a Dunával, 8 km hosszan kíséri városunkat, történelmünkre is nagy befolyással bírt.
A rómaiak idején itt volt a birodalom határa, erre igyekeztek a keresztes lovagok hajón a szentföldre, Bottyánt is a Dunán menekítették nyergesi vízimolnárok. A kurucok hadi hidat ácsoltak itt, hogy összeköttetésük legyen Karvával, elzárva így a császáriak utánpótlását.
A Duna adott és elvett: adott egykor óriás vizákat és erőt a vízimalmoknak, hatalmas áradások során elvett házakat, életeket településünkön. A Duna elválaszt és összeköt, szelíd, vagy kíméletlen, életünk része, gyermekkorok színtere, hűsít és tanít, ringat és nyugtat.
Vigyázzunk rá, minden lehetséges módon.

Fotók:

  • Kállai Krisztina
  • Jenes András
  • White Raven aerial photography

 

PUSZTAMARÓT

Maróti csata, Dobozi Mihály legendája

A Gerecse lábánál a 13. században feltűnő Marót falu eredetileg a Tardos nemzetségbeli Maróti nemeseké, a 14. században a Bajóti családé lett, majd királyi tulajdonba került, végül Zsigmond király 1388-ban az esztergomi érsekségnek adományozta, az ő birtokukban maradt egészen a 20. századig. Az érsekek a 14. század végén vadászkastélyt építettek a falu közelében és halastavakat alakítottak ki a völgyben. (Nem azonos a ma is álló Serédi-kastéllyal.)

A település az 1526. augusztus 29-én bekövetkezett mohácsi csatavesztés után vált a történelem tragikus emlékű helyszínévé. Buda várának szeptember 12-i elfoglalása után Szulejmán szultán rablócsapatai végigpusztították a Dunántúl északi részét egészen Győrig. Itt, a természet által is jól védett Marót falu térségében sok menekült, köztük a mohácsi csatából visszatért katonák és Tolna, Fejér, Esztergom és Komárom megyék menekülő civil lakosai sáncolták el magukat. A szekérvárral megerősített település három napon át védekezett hősiesen a törökökkel szemben, akiknek egyik vezére is elesett az itteni csatározásban. A törökök végül a Budáról hozott ágyúkkal törték meg a magyarok ellenállását 1526. szeptember 15-én. A végsőkig kitartó védekezők közötti kegyetlen vérengzésben egyes források szerint 20 ezren, a korabeli leírások szerint 25 ezren haltak meg és sokan kerültek török rabságba is. E kegyetlen csata emlékét őrzi a terület mai neve, az Emberölő-völgy is. Az áldozatok számában a mohácsi csatát is felülmúló maróti tragédia emlékét élénkén megőrizte a történetírás, a néphagyomány, valamint a művészet.

Az elkeseredett harcok egyik név szerint is ismert hőse a Dobozi Mihály nevű Fejér megyei kisnemes volt, akinek emlékét országszerte utcák, közterületek és intézmények is őrzik. A legenda szerint Dobozi feleségét, Farmos Ilonát a lovára kapva menekült az üldöző törökök elől. Amikor a ló a teher alatt roskadozni kezdett, az asszony könyörgött neki, hogy ölje meg őt, nehogy a török kezére kerüljön és meneküljön. Amikor az üldözők már majdnem utolérték őket, a nő hirtelen leugrott a lóról, akkor férje teljesítette kérését, nem akarta elhagyni őt, inkább keresztüldöfte kardjával, ő pedig az utolsó erejéig küzdött a túlerő ellen és hősként esett el.
A Pilisi Parkerdő Rt. 2003 nyarán az erődtábor és a középkori Marót falu helyének közelében, az onnét a földúton 2,3 km-re keletre található, a kirándulók, táborozók által jól ismert pusztamaróti (helyesebben marót-pusztai) tisztáson méltó emlékművet állított a csata sok ezer áldozatának tiszteletére.
A pusztamaróti csata süttői mészkőből készült emlékműve Kovács György fertőhomoki szobrászművész alkotása. (2003)

Forrás:

Fotók:

  • Gerecsei Z.
  • Kiss J.
  • Székely Bertalan : Dobozi Mihály és hitvese

 

SZENT MIHÁLY PLÉBÁNIA

Első írásos emlékben – 1332-37.- Saul és 1525 – ben említik Benedictus (Benedek) plébánosok neveit, tehát már akkor állt templom és plébánia városunkban. 1526-ban a török elpusztította a környékbeli falvakat, köztük Újfalut is. 1625-ből Szentléleki János nevét őrizték meg az írások, 1630-tól Molegh (v. Melegh) Bálintét, 1647-ben pedig Jászfalvy (v. Szászfalvy) Ferenc volt a plébános.
A török időkben lelki vezető nélkül maradtak a községek. A főpásztorok a paphiányt az 1629. évi zsinat engedélyével világi férfiakkal, ún. licentiatusokkal igyekeztek pótolni. Az evangélium felolvasásán kívül eskettek, kereszteltek, temettek, stb. 1670-ben már ismét van plébánosa a községnek, Joannes Szentléleky, 1680-tól, némi hiányossággal, de már az egymást követő idők plébánosainak neve ismert. 1680. Kövér János, 1691. Jászay Mihály, 1692. Kakas Mihály, 1699. Megyessy György. Az 1701. évi felújítás utáni feljegyzés Kranilovits Mátyás plébános nevét említi, ki 24 éves, beszél németül, szlovákul, horvátul és magyarul. Az iskolamester Kuber György. 289 hívő van a településen, mind katolikus, magyar, német. A Rákóczi-szabadságharc alatt a falu elnéptelenedett, plébánosa 1709 tavaszán távozott. A plébánián meglévő Historia Domus szerint 1720-ban a régi romok helyén új templom, plébánia épül és lassan benépesedik új lakókkal a falu. Az 1728 évi tűzvészben odalett az egész plébánia, berendezéssel, iratokkal együtt.

1730-tól vezetnek anyakönyvet a plébánián. Az 1732-es canonica visitatio-ban szereplő feljegyzés szerint: „Nyerges-Újfalun…a plébános Kékkúti Antal, ki a nagyszombati vörös kollégiumban végzett, beszél magyarul, németül és középszerűen tótul… Gyónóképesek száma 660 fő. Leányegyházai: Péliföld Sz.k., Lábatlan, Piszke, Mogyorós, Karva, Bajóth.”

1746-ban pestisjárvány ütötte fel a fejét, mely után a temetőben a hívők segítségével kápolna épült Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália tiszteletére. Ugyanebben az évben a község épületeinek nagy része, a templom és a plébánia épülete is kigyullad. A harangok megolvadtak és lezuhantak. 1780-ig többnyire ferences rendi káplánok vannak a plébánián, 2-3 ízben kapucínus is. 1750-ben Abronics István a falu plébánosa, 5 nyelven beszél, 1757-67-ig Schilling József.1806-ig Huszár Miklós a lelkész, közel 40 évig, az ő érdeme a templom és a plébánia mai felépítése, melyre az átutazó Mária Teréziát kérte meg.

1806-33-ig Hollósy Ignácz lelkipásztorkodott itt, aki annyira megszerette híveit, hogy Pozsonyba kerülvén kanonoknak, halála esetére a szívét a nyergesi temetőben szerette volna eltemettetni. Úgy is lett, szív alakú márvány emlékműve a temetőkápolnával szemben ma is áll. Az ő nevéhez fűződik, hogy a prímási levéltárból felfektette a Memorábiliák-at, melyek regisztrálták a fontosabb egyházi és világi eseményeket, tisztségviselőket, beszámol a termésről és az évi időjárásról is. 1833-37. Reviczky Mihály, 1837-57. Crettier Ferenc, 1857-70. Ürge József, 1870-96. Gabriely János, 1896-1914. Hajts János a plébános.
Az ezután következő plébánosokat már nagyszüleink elbeszéléséből is ismerhetjük. 1914-36-ig dr. Metzger József a plébános. Az ő nevéhez fűződik az Angol kisasszonyok (1920–32 között,) az Isteni szeretet leányai (1933–50 között) és a Szalézi rend betelepítése (1919-1950) a községbe, akik óvodát, polgári iskolát és gimnáziumot működtettek a háborúig. A katolikus iskolában tanított többek közt Harmat Artúr zeneszerző a század elején.
Akikre már az élők is emlékeznek:1936-45-ig dr. Luntz János volt a plébános, a II. világháború végétől kezdve az egyházi személyek sok megaláztatásnak, meghurcolásnak, a rendek feloszlatásának voltak kitéve. 1946-50-ig dr. Szepesi Nándor, 1951-53. Papp Ferenc, 1953-55.Molnár Kálmán, 1955-97-ig dr. Tóth Turczel Nándor, 1997-2014-ig Molnár Alajos , 2014-2020 Szőcs László volt a plébános, 2020-tól Vitális Gábor szalézi atya a lelkipásztor városunkban.
Maga az épület főutcánk egyik ékessége, udvara a nyugalom szigete. Pezsgő élet folyik az épületben, táborok, kiállítások, családos összejövetelek helyszíne.
Az 1783-as nyergesújfalui canonica visitatio említi, hogy a sáncoknál alapfalakat, urnákat és kőemlékeket találtak. Ezek közül az egyik mészkőlap, – melyet minden nap megcsodálhatunk, hiszen a plébánia utcafronti falán ékeskedik -, dicső időkről mesél.198-ban V. Gallaecorum et Lucensium Antoniniana cohors állíttatta Septimius Severus császár tiszteletére, a barbárokon aratott győzelem emlékére.

Forrás:

  • Padányi Lajos: Adalékok Nyergesújfalu helytörténetéhez c. írása alapján

Fotók:

  • Régi képeslap / Hungaricana
  • Mészkőlap 198.-ból V. Gallaecorum et Lucensium Antoniniana cohors állíttatta Septimius Severus császár tiszteletére
  • A felújított plébánia épület / muemlekvedelem.hu
  • Solymos Lászlóné: Szent Mihály templom c. olaj festménye 2017. Magántulajdon.
  • Hollósy Ignácz szív alakú márvány emlékműve

 

SZENT MIHÁLY PLÉBÁNIATEMPLOM

2020-ban ünnepeljük templomunk fennállásának 250. évfordulóját. Védőszentje Mihály arkangyal, az ünnepséget is Mihály nevenapjára, a búcsú ünnepére tervezik. Ez persze nem azt jelenti, hogy a korábbi évszázadokban nem volt templom a településen.

Első írásos emlék középkori eredetű, az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék Antiqva parochia néven említi Nyergesújfalut, plébánosát pedig Saulus (Saul) néven. Tehát már akkor templom állott és plébánia, mely a korabeli említések „NOVA VILLA (Újfalu) in archidiakonatou Budensi dic ce.Veszprimiensis”, vagyis a Veszprém egyházmegye budai főespereshez tartozónak írják.

Zsigmond király 1388-ban koronázási ajándékul az esztergomi érseknek ajándékozta Újfalut.1525-ből maradt írás alapján a plébános neve Benedictus (Benedek), nem sokáig szolgált, mert a török a következő évben földig rombolta Újfalut, a többi településsel együtt. A török uralom rémséges éveiben sajnos a katolikus hitközségek lakói lelki vezetők nélkül éltek, s egyházi vigasz nélkül haltak meg.

Egy 1647-es plébánia-összeírás Nyergesújfalut már az esztergomi székesegyházi főesperesség alárendeltségében említi, saját plébánossal. Ettől kezdve már az egymást követő plébánosok nevei ismertek, de a körülmények még mindig elég nyomorúságosak voltak. Ez 1701.-ben változott meg, ebben az évben tartott egyházi vizsgálat iratai szerint Nyergesújfalu temploma újra építtetett, bár külseje vakolatlan. Főoltára Szent Mihály tiszteletére van szentelve, vagyona nincs.

A Rákóczi szabadságharc idején a falu újra elnéptelenedett, a templom ismét romokban áll. 1720-ban a régi romokon új templom épül, ami 1728-ban teljesen leégett a plébánia épületével, irataival együtt. 1732-es canonica visitatio (egyházlátogatás) ezt jegyezte fel Nyergesújfaluról: „Anyaszentegyház, a hercegprímás birtoka. Szent Mihály tiszteletére épült kőtemploma toronnyal is el van látva, (3 harang), körülötte temető, melynek kerítését most újítják meg. Szentélye és sekrestyéje boltíves, a hajó mennyezete deszkázott. oltára 3, egyéb felszerelése jó.” Sajnos ez sem tart sokáig, 1747. április 6.-án ismét tűzvész pusztít a faluban, leég a templom is, tűzben megolvadnak a harangok, lezuhannak.

Mária Terézia maga szorgalmazza az újjáépítést, ekkor kapja meg mai, barokk stílusát a templom, kapuja fölött a királynő címere, és az 1770-es évszám őrzi Mária Terézia közbenjárásának emlékét. A megpróbáltatásoknak itt még nincs vége. 1814-ben földrengés volt a környéken, melynek epicentruma Komáromban nagy pusztítást okozott, településünk templomának tornya megdőlt, a kórus leszakadt. A kórust helyreállították, de a dőlést csak az ezredforduló környékén tudták megoldani. A régi kórus egy tartópillére a plébánia udvarán még megtalálható.

A világháborúkat az épület átvészelte, de 1943-ban a 6 harangból a két legnagyobbat hadászati célokra kellett beszolgáltatni, ezen veszteséget az érseki hivatal 1949-ben pótolta.

A ’90-es évektől folyamatos és teljes körű felújítás, modernizálás zajlik a templomban. Egyebek mellett a hívek elektromos hálózattal, fűtéssel, új üvegablakokkal látták el a templomot, újjáépült a plébánia épülete is, de erről majd a következő posztban…

Forrás: Padányi Lajos, Wikipédia, nyergesulfalu.hu,

Fotók:

  • Darabanth auction
  • miserend.hu
  • Ács Ottó
  • Miszler Gábor

 

PRO-PATRIA– HŐSÖK SZOBRA

A város legszebb kültéri emlékműve, melyet az I. világháborúban elesett nyergesiek emlékére állítottak.

A szobor elkészítésére tervpályázat keretében Gády (Kayser) Lajos szobrászművész kapott megbízást. A talapzatot a századforduló környékén készítette a kőfaragással foglalkozó Gurgulits család – a szóbeszéd szerint – eredetileg a kolozsvári Mátyás-szoborhoz. A szintén helybéli Lédergerber Pál csiszolta át és tette a mostani helyére még 1930-ban. A bronz dombormű az akkor itt élő Mannó Miltiádész alkotása. ( Eredeti nevén Manno Miltiades görög származású polihisztor az emlékművel szemben vette meg (vagy bérelte) műteremnek a trianoni béke után megüresedett prímási erdőfelügyelőség épületét, ami később iskola, ma idősotthon.) Az emlékművet 1930. október 19-én avatta fel József királyi főherceg jelenlétében Revisnyei Reviczky Elemér főszolgabíró. A talpazatban 91 nyergesi férfi neve van bevésve, kik hősi halált haltak az első világégésben. A meghívó szövege így szólt: „Nyergesújfalu nagyközség a világháborúban hősi halált halt fiai iránt érzett kegyeletének megörökítésére emelt EMLÉKMŰVÉT 1930. október hó 19.-én, vasárnap József királyi herceg tábornagy úr őfensége jelenlétében fogja ünnepélyesen leleplezni és ugyanakkor újonnan épült községházát és ipartestületet megáldani. Az ünnepségre Címedet tisztelettel meghívja – a község közönsége.”

A második világháború után a szobrot irredentának minősítették. (Támadó fellépésként értékelték, hogy a honfoglaló katona a Felvidék felé mutat.) Párttitkári javaslatra egy eternitgyári dolgozókból álló csoport 1949-ben levette a talapzatról, és a Hartmann-féle ház hátsó műhelyébe vitte. A következő évben egy éjszaka katonák jöttek a szoborért. Széttörték, elvitték. Meg nem erősített információk szerint Sztálin szobrának készítéséhez használták fel anyagát.

A szobor avatásakor Revisnyei Reviczki Elemérnek átadták a szobor makettjét. A makett kalandos út után visszakerült Nyergesújfalura, jelenleg az önkéntes tűzoltók egykori parancsnoka, Varga Antal családja birtokában van. A nyergesi lakosság majd 60 évig a talpazathoz járult tisztelegni a nemzeti ünnepeken a hőseink előtt.

2005-ben az önkormányzat európai uniós forrásokból átépítette a volt mozi melletti teret. Térségi közösségi házat alakítottak ki az épületből s végre szobrot kapott a talapzat. Miskolczi József polgármester úr felkérte Illyés András szobrászművészt, a hajdanival megegyező alkotás, a Hősök emléke újraformázására. A Reneszánsz Kőfaragó Rt. szobrászművésze dolgozott az Országház szobrain és ornamentális díszein, ill. 2000-2006 között készültek klasszikus stílusú szobrai Nyergesújfalura: Szűz Mária, Szent István és a Hősök emléke, 2012-ben Nyergesújfalun a Kernstok Károly festőművészt ábrázoló bronzszobra került felállításra. A művész az említett makett és az eredeti szobor készítőjének családjától kapott dokumentumok, fényképek alapján készítette el a bronzszobrot.

Forrás:

Fotók:

  • Eredeti szobor (fortepán)
  • Régi fotó (szoborLap.hu, Fekete Tibor)

 

TŰZOLTÓ EMLÉKMŰ

Nyergesújfalu történetében is sok tűzvészt jegyeztek fel. A szalma- és nádtetős házakra hamar felszökött a vörös kakas, pusztulást, siralmat, nyomort, üszkös romokat hagyva maga után. Az emberek mindig tudták, hogy csak az összefogás, az egymás segítése győzheti le a természet elszabadult erőit.

Nyerges-Újfalu Önkéntes Tűzoltó Egyletének működése (1885-1986)

A falut pusztító nagy tűzvészek hatására megalakult a Nyerges-Újfalu Önkéntes Tűzoltó Egylet 1885.május.25-én 69 fővel. Főparancsnoka Reviczky Győző, alparancsnoka Zimbik Károly. A Millenniumi programokkal együtt tartották az egylet alakulóünnepségét, melyben megszentelték az emlékművet és a tűzoltó egylet zászlaját.

1904-ben a tűzoltó egylet számára kocsifecskendőt vásároltak. A keletkezett tüzek észlelése és jelzése érdekében a templom tornyában éjjel-nappal vigyázták a falut, nyáron a határt is. A hálás lakosság a 40. évfordulóra, 1925-ben tűzoltó emlékművet állított a Reviczki-ligetben. A nyergesi tűzoltóknak híres fúvószenekaruk is volt, számos helyi és megyei programon felléptek. Egyik ilyen közreműködést bizonyít egy 1928. augusztus 18-án, Esztergomban készült kép is, amelyen József főherceg éppen elvonul a nyergesi tűzoltózenekar előtt, egy tűzoltóversenyen. A régi, Szent Flóriánt ábrázoló zászlójuk sajnos a háború után eltűnt.

A 30-as években felszentelt zászló zászlóanyja Ridly Istvánné volt. Az önkéntes tűzoltók 1960-ban új zászlót kaptak. Az emlékmű a háború után még sokáig kallódott, míg aztán 1987-ben restaurálva a mai helyére került, a főút melletti kis térre, a város közepére.

Önkéntes Tűzoltó Egylet egykori parancsnokai:

  • 1885 – Reviczky Győző járási szolgabíró
  • 1910 – Bauer Lipót kőfaragó
  • 1925 – Zsitvay József jegyző
  • 1933 – Krakker Ödön aljegyző
  • 1934 – Karponczai Ödön aljegyző

A II.világháború után Schromeisz Márton, 1953-tól Varga Antal töltötte be a parancsnoki beosztást egészen 1986-ig, az egylet megszűntéig. 2017-ben lelkes nyergesiekkel újjáalakult az ÖTE.

A tűzoltóknál mindig zajlik az élet. Pihenőidejükben is a feladataikra készülnek, tanulnak, gyakorolnak, versenyeznek. Sikereikről több tucat oklevél, serleg, zászló tanúskodik. Hálásak vagyunk nyugalmunkért, biztonságérzetünkért, köszönjük a tűzoltók munkáját!

Forrás:

  • Hungaricana
  • Padányi Lajos
  • Vasáros Lajos

 

MILLENNIUMI EMLÉKMŰ

Nyergesújfalu nagy napja 1896. május 25.-én

1896. A honfoglalás ezeréves évfordulója. Nyergesújfalu, noha német lakta község volt, élen járt Esztergom megyében a Millennium megünneplésében. Az Esztergom és Vidéke újság 1896. májusi számaiban részletesen beszámolt a nyergesi megemlékezésekről. Nyergesújfalu közönsége 1896. május 25-én, pünkösdhétfőn kettős ünnepet ült meg. Felavatta a Magyarország fennállásának emlékére emelt obeliszket, mely hirdetni fogja a késő utódoknak a derék község igaz hazafiságát, s azután pedig felszentelte az önkéntes tűzoltó-egyesület zászlaját, mely tanújele emberbaráti áldozatkészségének. A millenniumi emlékmű körül a nyergesújfalusiak emlékparkot létesítettek, több ezer facsemete elültetésével. A kettős pünkösdi ünnep programja a következő volt: reggel 6 órakor mozsárlövések és a tűzoltózenekar ébresztette a lakosságot. 8 órakor fogadták a vármegye főispánját, az ünnepségnél közreműködő főpapot és a vármegye tisztikarát. Fél 9-kor kezdődött a díszközgyűlés a községházán Reviczky Győző főszolgabíró úr elnökletével. A díszközgyűlés határozott arról, hogy a szobor helyét „Árpád-hegy”-nek nevezik el, továbbá, hogy a leleplezésen testületileg részt vesznek, s végül megbízta Ridly Istvánt, hogy az elöljáróság nevében vegye át a Nyergesújfalu közönsége által a magyar haza ezeréves fönnállásának emlékére az Árpád-hegyen emelt szobrot megőrzésre és gondozásra. Az obeliszk tíz percnyire a községtől, a Szabadság tér lejtőjének egyik magaslatán áll egy ötszögletű, árokkal övezett régi kuruc védmű közepén, amelyhez 9 fokú vörösmárvány lépcső vezet fel. Az obeliszk is vörösmárványból készült és újfalusi kőfaragómesterek keze munkáját dicséri. Elején e felírás olvasható: „Magyarország ezredéves fennállásának emléke. 896-1896”. Az obeliszk hátulsó részén pedig ez van bevésve: „Emelte Nyergesújfalu közössége”. Az emlékoszlopot dr. Csenoch János kanonok avatta fel. Az ünnepséget mintegy 200 terítékű lakoma követte a Nagyvendéglőben.

A fogásokat vörös pruszlikos, fehér ingujjas és kötényes, zöld szoknyás tűzről pattant leányok szolgálták fel. Az ebéd alatt Rigó Tóni tata-tóvárosi zenekara és az újfalusi tűzoltózenekar játszott felváltva hazafias és hallgatónótákat. Még délelőtt, a hazafias ünnepség befejezése után sor került a tűzoltóság új zászlajának felszentelésére. A piros damasztból készült lobogó a „Szűcs és Társa” budapesti cég készítménye volt. Egyik oldalán Szent Flórián alakjával és arannyal hímzett fölírással: „Önkéntes tűzoltó testület. 1885-1896.” A zászlóról széles, nemzeti színű szalagok csüngtek alá eme arannyal hímzett felírással: „ifj.Hartmann Péterné, a nyergesújfalusi önkéntes tűzoltó egyletnek”. (Sajnos 1945 után ez a zászló elkallódott.) A lófuttatás, mely ekkor az újfalusi földműves legények sajátos mulatsága, és évenként háromszor szokták volt megtartani, du. 5 órakor vette kezdetét. A megyei és a városi küldöttség tagjai, a vendégek és a község ezrei nézték végig az Árpád téren. Tizenöt lovas vett részt benne három csoportban. A futtatás hossztávolsága kb. 350 méter volt, melyet a versenyzők nyergeletlen lovakkal vágtattak le. Az eredmény a következő volt: az első: Mayer Mihály, ő a 10 koronás díjat, a második: Hummel Lipót, ő a 6 koronás díjat, a harmadik: Puchner Ferenc ő a 4 koronás díjat nyerte el. Amint besötétedett, kigyulladtak a község összes ablakában a gyertyalángok, melyeknek mindegyike egy-egy örömtűz volt. Majd szépen sikerült tűzijáték kezdődött az újonnan elnevezett Árpád-hegyen. Ez az obeliszk fényes kivilágításával végződött. Az ünneplés este az olvasókör helyiségeiben nagy táncmulatsággal fejeződött be. Az Árpád-hegy elnevezés idővel feledésbe merült, és ma Sánc-hegynek, esetleg Millenniumi dombnak nevezzük.

Millenniumi emlékfák

Nyerges-Újfalu község lelkes polgársága a milleniumi esztendőt erdőnyi fa elültetésével is emlékezetessé akarta tenni. E statisztika szerint a nyergesújfalusiak a milleniumi emlékfák közül elültettek 4000 darab kétéves erdei és feketefenyőt s 110 darab ötéves lucfenyőt. Ezen kívül Árpád és a hét vezér nevéről elkereszteltek egy tízéves tölgyet, hársfát, szilt, kőrist, luc-, erdei-, fekete- és vörösfenyőt. Az obeliszkhez vezető út mentén pedig elültettek negyven darab nyolcesztendős és négy darab négyesztendős hársat. Ezeknek az elültetett fáknak nagy része alighanem meg sem éledt, mert sem a talaj, sem a klíma nem kedvezett nekik. Az állandó szélnek kitett Sánc-hegynek még ma is a természetes növénytársulása emiatt löszpusztagyep.

Forrás:

  • Padányi Lajos

Fotók:

 

KURUC SÁNCOK

Nem csak a hegyen, a Dunán is nagy munka folyt. La Maire emberei csinálták a hidat a Vágsellyétől szekereken Csenkébe szállított tutajokból, talpakból. Mire a sánc elkészült, kész lett a híd is. Szabad volt már az út. A 205 öl széles víz nem akadályozta többé a kuruc sereg felvonulását. A híd július 16-án már készen állott, melyen Rákóczi hadai július 27-én át is keltek és Esztergom ostromlására indultak. Vak Bottyán kuruc serege 1706. augusztus 3-án elfoglalta Esztergomot. Akkor már a labanc sereg is megindult a Csallóközből Komáromon át a Bécsi úton, visszaszerezni Esztergomot. A város elfoglalása után a fejedelem utasítására Eszterházy a nyergesújfalui hidat vasmacskáival, kompjaival és egyéb felszerelésével Esztergom alá indította, s a vár alatt gyorsan átköttette a Dunán. A szentkereszti sáncok védelme Chassant francia dandárnokra bizatott, akiben a fejedelem nem bízott meg, helyette Turóczira akarta a sáncőrség feletti parancsnokságot bízni, de erre már nem került sor. Eközben az új császári fővezér, gróf Starhemberg Guidó 13.500 főből álló hadával (ebben Pálffi János vezetésével 4000 horvát, rác és magyar, s összesen 7000 lovas) valóban megkezdte támadását Esztergom visszafoglalására. Szeptember 22-én már egész haderejével Almás és Neszmély közé szállt. Szeptember 27-én a nyergesi sáncok alá érkezett, és mivel nagyon erősnek találta őket, Komáromból 4 ostromágyút és 2 mozsarat hozatott, és egész éjjel lövetett. A fejedelem Bercsényihez intézett tudósítása szerint Chassant és az őrség keményen tartották magukat. A dunai közlekedés szabad lévén a kurucok mindennel ellátták az őrséget. A fejedelem azonban keserűen csalódott, mert Starhemberg már október 7-én elfoglalta a nyergesi (szentkereszti) sáncokat, melyek őrségét (1300 ember) magyarok és németek adták. Néhány órával a sánc elvesztése előtt, Érsekújvárból Lóczi hajdúiból 200 ember vonult a sáncokba, de ezek közül csak 10 szabadult meg, ki sebes, ki mezítelen, része hajón, része fasinán, némely pedig az anyja övedzőjével általverekedvén a Dunán. Kolinovics szerint Starhemberg a sáncok lövetése után délután rohamra vezette csapatait, s öt órakor oly sikeres támadást intézett, hogy alig negyed óra alatt a sáncőrségből 800-at hánytak kardélre, százat pedig elfogtak, a támadók viszont csak 8 embert vesztettek. A sáncokkal együtt 10 ágyú és 1 mozsár került a császáriak birtokába. A szentkereszti sáncok építése a szegény vidéki nép nehéz munkájába került, mert sok ezer cölöpöt is kellett odaszállítania. A sáncolás kényszermunkája miatt annak idejében mezei munkáját sem végezhette, azon felül pedig szekereiben és barmaiban is temérdek kárt szenvedett. Starhemberg csapatai nemcsak a sáncok között talált és százakra menő parasztokat hányták kardélre, hanem csapatosan a Dunába vetették a sáncmunkára szorított szülők által ott tartott ártatlan gyermekeket is, vagy leöldösték őket. Starhemberg a szentkereszti és a túlparton a csenkevári sáncokat is levonatta, és már a sánc elfoglalása napján, hadaival megjelent Esztergom alatt és kemény ostrom után október 9-én elfoglalta.

A Rákóczi szabadságharc alatt a falu így teljesen elnéptelenedett és a század közepén ide betelepített würtenbergiek mit sem tudtak választott hazájuk történtéről. Ma már csak a sáncok nyomai, ill. a Szentháromság-kápolna romjai emlékeztetnek erre a vészkorszakra.

Forrás:

  • Padányi Lajos

Fotók:

  • White Raven aerial photography
  • internet

 

SÁNC-HEGYI TÖRTÉNELMI EMLÉKPARK

2006.09.27.-én, az emlékpark kialakításának napján volt 300 éve, hogy az esztergomi vár védelmére 1706 nyarán itt emelt kuruc sáncokat a labanc túlerő elfoglalta.

A város, ill. lokálpatrióták segítségével az emlékpark információs táblával, padokkal és asztalokkal ellátva várja a kirándulókat. Hogy milyen események és emlékek előtt tiszteleghet a látogató?

– Crumerum néven ismert katonai tábor nyomai

– a XV.sz.-ban a nyomokban meglévő római sáncokra egy erődítés épült I. Miksa császár udvari történészének leírása szerint.

– 1706-ban, a Rákóczi szabadságharc idején a kuruc katonák helyiekkel erős sáncok kialakításával próbálták megállítani az Esztergom irányba igyekvő császári csapatokat. A labanc túlerő felmorzsolta a kuruc védelmet, a mintegy 1500 védőt és a benn rekedt parasztokat családjukkal együtt felkoncolták, a sáncokat szétdúlták, felégették.

-1731-ben, a kuruc vár elestének 25 éves évfordulójának emlékére a Sánc-hegyen a Szentháromság tiszteletére Listény Ferenc ferences barát részint Esterházy prímás segélyéből, részint pedig a dunai hajósoktól gyűjtött adományokból a Sánc-hegyen felépítette a Szentháromság-kápolnát, amelynek ma már csak a romjai láthatók. Mellette volt a remetelak, melyben Listényi Ferenc szerzetes élt remete módjára.

– 1864-ben nyergesújfalui kőfaragók állítottak egy kőkeresztet, mely egy kálvária utolsó stációjának helyén áll. 2011.-ben Mayer Kornél helyi lakos restauráltatta.

– 1873-ban készült Szentháromság-szobor állt hajdan a Sánc-hegy lábánál, de a 10-es út és a hegyoldal rekonstrukciói miatt az új temetőben alakítottak ki méltó környezetet legidősebb köztéri szobrunk számára.

– Millenniumi emlékmű – 1896.05.25.-én a millennium alkalmára állíttatta a faluközösség. Következő posztban erről még mesélünk, előtte a Rákóczi szabadságharc itteni történéseivel részletesebben foglalkozunk.…

Fotók: Sánchegy madártávlatból, Szentháromság-kápolna romjai, Kőkereszt, Szentháromság-szobor, Millenniumi emlékmű

Fotó:

  • White Raven aerial photography
  • Schantzl Edit
  • Mihelik Magdolna

 

CRUMERUM

Első, időben a legtávolabbi emlék, (Kr.u.I.sz.) Crumerum néven egy római település és castrum azaz katonai erőd állt a limes mentén a mai Sánc-hegy és környéke területén. A polgári település neve akkoriban Curta néven szerepelt régi térképeken és a mai Rábl-völgyben lehetett. II.Rákóczi Ferenc emlékirataiban feljegyezte, hogy a nyergesújfalui hegytetőn a sáncok készítése közben „igen sok régi emléket és feliratokat találtunk, amelyekből kitűnt, hogy Marcus Aurelius idejében e hely egy római elsáncolt tábor helye volt.” A sáncépítési munkálatok közben egy kút mélyéről egyéb tárgyak mellett egy CIVITAS PANNONIA feliratú kőtöredék is előkerült. Az 1783-as nyergesújfalui canonica visitatio említi, hogy a sáncoknál alapfalakat, urnákat és kőemlékeket találtak. Ezek közül az egyik mészkőlap, – melyet minden nap megcsodálhatunk, hiszen a plébánia utcafronti falán ékeskedik -, dicső időkről mesél. 198-ban V. Gallaecorum et Lucensium Antoniniana cohors állíttatta Septimius Severus császár tiszteletére, a barbárokon aratott győzelem emlékére.

 

A tábla felirata a következő:

„A legfőbb hadvezérnek, az isteni Marcus Antonius, a germánok és szarmaták legyőzője fiának, az isteni Hadriánus dédunokájának, az isteni, a parthus győző Traianus ükunokájának, Lucius Septimius Severus Pertinax császárnak, az arabok és adiabeticus-beliek legyőzőjének, a legfőbb papnak a parthusok hatalmas legyőzőjének, a hatodszori néptribunnak, a tizenegyedszer győztes hadvezérnek, a másodszori consulnak, a proconsulnak állította a Callaecorum és Lucensium Antoniniana nevét viselő ötödik cohors.”

 

A Crumerum erődítmény a II. században épült ki, helyőrsége ekkor a cohors V. Gallaecorum Lucensium volt, a IV. században pedig az equites promoti. (lovas segédcsapatok) Maga az erőd a mai település nyugati részén közvetlenül a Duna jobb partján az ún. Sánc-hegyen állt. A hegy északról és nyugatról meredeken szakad a mélybe, így a hely jól védhető volt. Az erőd kiterjedése kelet-nyugati irányban 105 méter, észak-déli irányban 110 méter volt, tájolása 27 fokkal tér el az északi iránytól. A táborok egységesen meghatározott mérnöki és hadászati elvek szerint épültek. A castellum kissé előreugró kaputornyokkal és késő római korban legyező alakú saroktornyokkal rendelkezett. Egy illegális ásatásból kiderült továbbá, hogy a porta praetoria 1 m vastag falú kaputornyának belvilága 1,5×1,5 m volt. Négy oldalon négy kapu volt, amelyből egy az ellenség felé nézett. Mindebből az évszázadok során csak a tornyok alakján változtattak. Római falak a hegy nyugati oldalán is megfigyelhetők, és az északi oldalon a XVIII. Században épített kis kápolna falába is használtak fel másodlagosan római téglákat. Innen jól belátható helyekre további őrtornyokat építettek.

Nyergesújfalu határában két volt őrtorony helye ismeretes. Az egyik Süttő-homokon a csáposkutaknál volt, a másik a Sánc-hegytől délnyugatra egy domb tetején. Ezek a 7-10-16 m oldalhosszúságú, négyzetes őrtornyok először fából, később kőből készültek. Fontos tartozékuk volt a biztonságos bejárat és a második vagy harmadik emeleten kialakított körerkély, ahonnan a megfigyeléseket végezték és szükség esetén meggyújtották a közelben föltornyozott máglyát. Jelzéseket természetesen fáklyával és kürttel is adtak. Az őrtornyok minden esetben legalább egy, de inkább kettő árok vette körbe.

A 2009. március 23-30. között végzett próbaásatás a rézsű és a sziklafal stabilizációs munkálataihoz kapcsolódott. A koronaélen kialakított, gyalogosoknak tervezett sétaút földmunkáit felügyelték régészek. Átvizsgálva a frissen megbolygatott talajt, 5 római pénz került elő, egy díszített római bronztű, plasztikus díszű terra sigillata töredéke és szemcsés anyagú római edénytöredékek, tegula-darabok. (Merczi Mónika régész-antropológus.)

2018-ban Nyergesújfalun a tervezett látogatóközpont okán régészeti feltárást végeztek a szakemberek az egykori Költségvetési üzem helyén. Sánc-hegy és a lábánál elterülő római település kutatása rendkívül érdekesnek bizonyult. A mintegy háromszáz éve ismert lelőhelyen első alkalommal nyílt lehetőség tervszerű kutatásra. Váratlanul több, kőalapozású római épület maradványai kerültek elő az erőd kiszolgáló településén. A feltárt nyomok alapján az egyik udvarán egy kis medence is állt egykoron.

Fotók: Római töltésút nyomai belvizes időben, Nyergesújfalu-Tát között. Vektoros őrtorony alaprajzok. Rekonstruált őrtorony.(Wikipédia) Sánchegy régészeti korszakai     

Forrás:

  • Padányi Lajos
  • Wikipédia

Fotók:

  • White Raven aerial photography
  • Szabó Máté

 

LIMES ÚT

Az I. századtól épült ki a Római Birodalom Duna-menti határvédelmi rendszere, a Ripa Pannonica, (Pannónia partja) valamint a táborokat összekötő limes út. (jelentése: ösvény) A négy legió-tábor (Brigetio, Vindobona, Aquincum, Carnuntum) mellett mintegy harmincöt auxiliáris castellum védte a határt. Ennek az erődláncolatnak volt az egyik tagja Crumerum. Az így kialakult középső császárkori erőd-rendszer mintegy 200 éven át állt fönn. Az auxiliaris táborok nagyjából egyenletesen elhelyezve, – köztük lévő átlagos távolság mintegy 10 mérföld -, alkalmasak voltak Pannónia folyami határának a védelmére.

 Az erődrendszert összekötő limes utat, mint katonai objektumot, a katonaság építette és tartotta karban. Erre utalnak a mérföldkövek útjavításra vonatkozó adatai. Az út ágyát 80 cm mélyen alapozták, amely több rétegben követ és földet tartalmazott, majd erre került a kavicsos burkolat. A jó vonalvezetésű és szilárdan megépített római utakat, így a limes-utat is, még sokáig használták a római kor után, hiszen ez volt az egyetlen, télen is használható közlekedési vonal. Így volt ez a középkorban és később is, egészen a modern országutak megépítéséig. Nem véletlen, hogy még modern országútjaink is részben megegyeznek a római utakkal.

1955-ben több mérföldkő-töredék került elő az egykori, Nyergesújfalu határában a ma már nem létező téglagyárhoz tartozó anyagnyerő helyen, a mai volt Tesco áruház és a mogyorósbányai vasúti megállóhely közötti részen. A légi felvételeken itt még ma is jól látható a limes út nyomvonala, amely Crumerum környékén meglehetősen jól ismert. Brigetio felől a mai 10-es főút nyomvonalán haladt a Duna mentén, majd a Sánc-hegy lábánál – a mai benzinkútnál – a völgy felé kanyarodott és Ny-K irányban haladt a település déli részén. A Búzás-hegyet elkerülve a dombok alatt futott tovább a mai országúttól 450-1400 méterrel délre Tát irányába, ahol elágazott. Egyik ága Esztergom (Solva) felé és a duna-parti őrhelyeket kötötte össze. Másik ága Tokodon (Gardellaca), Dorogon és Piliscséven keresztül a Pilisen át érte el Aquincumot.

A Római Birodalom feltételezett és részben fel is tárt, 6000 kilométernyi szárazföldi (limes) és folyóparti (ripa) határvédelmi létesítményei kiemelkedő történeti és tudományos értékkel bírnak. A római limes magyarországi szakasza 2009 óta szerepelt a magyar világörökségi várományos helyszínek listáján – a Ripa Pannonica néven, A Római Birodalom határai nevű nemzetközi sorozathelyszín tervezett kiterjesztéseként.

Forrás:

  • A Római limes Magyarországon – Visy Zsolt
  • Wikipédia

Fotó:

  • Turista magazin
Megosztás