Nyergesújfalu a Közép-Dunántúli Régióban, Komárom-Esztergom megye északi részén fekszik, a Duna partján. Északról a Szlovák-Magyar államhatárt képező Duna, délről a Gerecse hegység északi lejtői határolják. Lakosainak száma csaknem 7400 fő. Közigazgatási területe a Kisalföldhöz tartozó Almás–Táti-Duna-völgyre és a Dunántúli-középhegység részét képező Központi-Gerecsére esik. Legmagasabb pontja az 525 méter magas Kis-Pisznice. A település Esztergom-Nyergesújfalui Kistérség központjában fekszik, 50 km-re a fővárostól. 2001-ben megnyitották a felújított, Szlovákiát hazánkkal összekötő Mária Valéria hidat, mely rögtön fontos térségszervező erővé vált. Nyergesújfalu 2017-ben testvér-települési szerződést kötött a várossal szembeni, a Duna bal partján levő Muzsla községgel. Az eladdig zsákszerű kistérség kinyílt, megnyitva a lehetőséget határokon átívelő sport és kulturális, családi programok sokaságának.
Területe már az ősidőktől fogva lakott hely. Bronzkori, 180 urnasírból álló temető maradványaira bukkantak a Viscosa-gyár bővítése során. Az I. századtól épült ki a Római Birodalom Duna-menti határvédelmi rendszere, a Ripa Pannonica, (Pannónia partja) valamint a táborokat összekötő limes út. Ennek az erődláncolatnak volt az egyik tagja Crumerum néven katonai erőd, közvetlen mellette a polgári település neve Curta. A XVIII.sz.-ban a török uralom után lakatlanná vált települést a magyarokon kívül olasz kőfaragó családok, valamint – főképp a Dunán érkező – nagyszámú német telepes népesítette be. Nyelvüket, szokásaikat a leszármazottak a mai napig megőrzik, a sváb nyelv, népviselet még a II. világháború után is jelen volt, máig jelen van a nevelésben, – német nemzetiségi óvoda -, az oktatásban, – német nyelvi osztályok-, valamint felnőtt dalkör repertoárjában. Élő, intenzív német testvérvárosi kapcsolatok – Karlsdorf-Neuthard és Neu Wulmstorf polgárainak együttműködésével – őrzik a német nyelvet, táncokat, hagyományokat.
A sváb hagyományok mellett a város legnagyobb kulturális öröksége Kernstok Károly festőművész szellemi és művészeti hagyatéka. A XX.sz. elején pezsgő kulturális élet folyt a Nyolcak festői tömörülés alapítója, az 1919-es festői szabadiskola házigazdája nyergesi villájában és a hozzátartozó Kernstok-kertben. A Kernstok-Villa és a kert – mely jelenleg felújítás alatt áll – évente Villa-napok, festőversenyek, jazz-estek, előadások helyszíne. Kernstok Károly nevét viseli a helyi képzőművészeti galéria, képzőművészek festőköre, művészeti alapítvány, valamint általános iskola, ahol a gyermekek már kis korban megismerik a festő munkásságát, művészeti hagyatékát.
Nyergesújfalu egy részről stratégiai elhelyezkedése, másrészről a nyersanyagkészletek miatt a Duna menti sávban található a Közép-dunántúli Régió második legiparosodottabb övezete. A 10-es főközlekedési útvonal és a Budapest-Esztergom-Komárom vasútvonal kapcsolja be az országos közúti és vasúthálózatba.
Városunk területén XIX. század második felében megindult az iparosodás. A 20. sz. elejétől az alábbi vállalkozások működtek s adtak munkát: Szarkás, Cservölgyi, Hintó-sürei kőszénbánya, Domoszlói márványbánya, Kecskekői mészkőbánya, Bersekhegyi márgabánya, homok- és kavicsbányák, 1862-ben alakult a Nyergesújfalui Téglagyár, ahova a nyári időszakban főleg dorozsmai téglavető családok költöztek. 1869-1925 között a Sátori-féle cementgyárba nyergesi és környékbeli munkások jártak dolgozni. 1903-ban létesült Hatschek Lajos azbesztcement-palagyára, az Eternitgyár. 1910-re az iparosodás miatt már 2.736 a lakosok száma. 1941-ben létesült a Magyar Viscosa Rt.. A háború és a felfuttatott ipari termelés miatti munkaerőhiányt úgy pótolták, hogy a Dél-Erdélyből és a nyugati államokból hazatért viszkózgyári szakmunkásokat, a felvidéki visszacsatolt területekről a segédmunkásokat Nyergesújfalura irányították. A Viscosagyár volt eddig a legnagyobb hatással a népesség növekedésére. 1940-ben: 2719 lakos, 1985-re 8163 lakos élt Nyergesújfalun, 1989-ben a települést várossá nyilvánították.
A magyar és német telepesek, a nagyszámú munkahelyek vonzására az ország és a szomszéd országok különböző tájairól és azok megszámlálhatatlan szokásrendszerével idetelepült emberek rendkívül sokszínű települést hoztak létre. Nyergesújfalu gyakorlatilag leképeződése az ország etnikai, kulturális változatosságának.